FIGYELJÜNK ODA EGYMÁSRA!
Kedves tanítók, tisztelt pedagógus kollégáim!
Nagy kihívást jelent mindannyiunknak ez a szokatlan helyzet, és nem is kérdés, hogy minden tiszteletem a tiétek! Reidl Kamilla vagyok, pedagógus, tanulásmódszertan tanár, közoktatási vezető, oktatásszakmai szakértő és vizsgaelnök, egyéni tréner és mentor. Évek óta kiemelten foglalkozom a gyerekek otthoni tanulási módszertanával, egyéni képzési formában szülőknek és gyerekeknek segítek felkészülni az iskola okozta otthoni kihívásokra – tanulni tanítom őket. Munkám során pontosan látom, mi az, ami nehézséget okoz szülőnek és gyereknek egyaránt, aminek meg kell felelni a hétköznapokban, de még a „normális”, megszokott életükben is nehezen teljesíthető. Most adva van egy mentálisan túlterhelt időszak, ami a „szokásosnál” is nagyobb elakadást okoz – olyan kihívásokkal jár, ami mellett már én sem mehetek el szó nélkül.
A #maradjotthon helyzetben anyukák és apukák próbálják megoldani azokat a feladatokat, amiket eddig az iskolában szakemberek végeztek. Muszáj megoldaniuk akkor is, ha nem tudják, hogyan kéne ezt megtenni! Az otthoni tanulás neked, nekem és a szülőknek is komoly feladat, közös érdekünk a helyzet sérülésmentes megoldása.
Tanácsadóként néhány napja egyre több megkeresés, segítségkérés ér el engem. Rengeteg emailt kapok egyre kétségbeesettebb szülőktől – érkezik, ömlik, zúdul hozzám a panaszáradat. Ha a panaszok mögötti konkrét „működési zavarok” nem változnak a következő napokban, hetekben, az nagyobb károkat okoz majd hosszú távon, mint amennyi hasznot hajt most. Változtatnod kell! Arra kérlek, változtass! Szeretnék segíteni neked ebben, ezért az alábbiakban összefoglaltam javaslataimat a szülői panaszáradatok tapasztalatai alapján:
- Munkám során azt látom, hogy az alsósok többsége – sőt, nem ritkán az 5-6. évfolyamosok is – nagyon nem önálló, a tanulásban végképp nem. Megszokott napi életünkben is sokat segítenek otthon a szülők a tanulásban, a felkészülésben, a házi feladat elkészítésében. Most van itt az idő az önállósodásra, ez remek lehetőség ennek a területnek a fejlesztésére, de erre időt kell hagyni. Azok a gyerekek, akiket nem készítettek fel a digitális tanulásra, most a szüleiktől tanulják meg ennek módszertanát. Az egyessel való emailben, telefonon történő fenyegetés nem segít, sőt az osztályozást, a minősítést most úgy, ahogy van feleslegesnek tartom.
- Kérlek, mielőtt reggel elküldöd az aznapi tananyagot, és megszabod a teljesítés határidejét, gondold át a karanténban lévő családok életét! A fogadó oldalon „egyszerű” szülő, nem pedig képzett pedagógus van otthon a gyerekkel. Bármennyire is legyen művelt és iskolázott, ami neked egyszerű, az neki nem biztos, hogy egyáltalán megy. Kérlek, ne tervezz most a normális tanítási időszakra érvényes tananyaggal! Mozgósítsd az összes kreativitásodat, legyél inkább szórakoztató, legyen a kevesebb tényleg több! Gondold végig az új anyag és a begyakorlandó anyag arányát. Fogadd el, hogy a gyerek nem lesz képes egyedül tanulni, az új információ feldolgozásához segítségre van szüksége.
- Ne terheld agyon apát, anyát! Nagyon nem mindegy, hogy napi hány órában van szükség a szülő teljes figyelmére. Vedd figyelembe, ha csak egy szülő van otthon a gyerekekkel, akkor extrém nehéz az élete. Sok az egyedülálló édesanya, akinek a #homeoffice mellett kell „tanítania”, lekötni a gyerek energiáit és közben normális mederben tartani a család hangulatát is. Nincs most olyan helyzet sehol, hogy a szülő szabadságon van. Mivel mindenki otthon maradt, többet kell főzni, takarítani, és a házimunka is munka. Napi 5-6 órát tanulni egy gyerekkel lehetetlen küldetés, teljesíthetetlen feladat szülőnek és gyereknek egyaránt.
- Ismétlem az egyik legfontosabb részt: a szülők nem pedagógusok! Egy ilyen mentálisan túlterhelt időszakban még kevesebb türelmük van leülni a gyerekkel tanulni, és persze hatékony módszereik, eszközeik, körülményeik sincsenek hozzá! Ha az átküldött link, vagy a tankönyv nem tartalmaz elegendő információt a gyereknek, a szülőnek kell „megtartania az órát”, amiből előbb-utóbb biztosan veszekedés lesz, mert mindenki feszült. A szülőknek nincs rutinja a tanításban, a legtöbb kisiskolásnak nincs rutinja az információ feldolgozásában, az otthoni önálló tanulásban. A tanulás okozta kudarcoktól mindenki még feszültebb lesz, marad a sírás, veszekedés, fenyegetőzés, sértődés a tanulásnak látszó tevékenység közben. Mindez az amúgy is kényes és sérülékeny szülői kapcsolatok rovására megy.
- Nyomatékosan kérem, gondold át a tananyag mennyiségét – ez legyen az alapvetés! Olyan konkrétan és körültekintően megfogalmazott feladatot adj, ami nehézség nélkül kivitelezhető – pl. ne kelljen olyan eszközt beszerezni hozzá, ami nincs otthon. Most van idő gyakorolni, elmélyíteni a tudást és megszerettetni a tanulást. Ne vedd el a kedvüket egy életre a tanulástól. Lehet, hogy megleplek most ezzel, de a Te legfontosabb feladatod a gyerek és a szülő, a család támogatása, a gyerek érdeklődésének felkeltése, a motiváció. Kérlek, mutass most példát, és könnyítsd meg mindenkinek a tanulást, tedd a digitális sulit egyszerűvé, hatékonnyá, szórakoztatóvá, amennyire csak lehet!
Köszönöm körültekintő munkádat! Keress engem, szívesen segítek neked is gyakorlati útmutatással.
Tisztelettel:
Kamilla